Bombolone: Aprósütemények a dobozból...

A desszertdobozban volt sokféle finomság, többek között gyömbéres és kakaós mézeskalács, amiknek már korábban megírtam a receptjeit. Ezúttal a kakaós, gluténmentes formában készült, sima liszt helyett rizsliszttel. Így kicsit szárazabb ugyan, de azért finom és leginkább lisztérzékenyek is ehetik. Végső soron a két fajta közül azért a gyömbéres a nyerő nálam.

Következzenek azok az aprósütemények, amik egyébként az év bármely szakában megállják a helyüket, nem kell feltétlenül a következő Karácsonyt kivárni.

Pekándiós marcipántallér

Eredeti elnevezése nem így szólt, de miután kétszer is nekifutottam, mert nem olyan lett, mint az újságban, rájöttem, hogy ezt akármennyiszer is próbálom, tuti nem érem el azt a küllemet. Így aztán golyó helyett a tallér sokkal reálisabb elnevezés lett. Szerintem egész konkrétan nem pontosan az recept került a lapba, mint ami alapján a fotón látható nyalánkság készült. De sebaj, mert egyébként így is nagyon jó visszajelzéseket kaptam, holott az enyhe ragacsoskodása miatt nem is számítottam rá.

Hozzávalók:

25 dkg marcipánmassza

6 dkg porcukor

4 dkg liszt

1 tojás

1 ek. tej

kb. 5 dkg pekándió

Elkészítés:

A marcipánmasszát felkockázzuk. A keverőtálba szitált porcukrot és lisztet összekeverjük. Robotgép gyúrópálcájával beledolgozzuk a szétválasztott tojásfehérjét és a marcipánkockákat. A masszából megnedvesített kézzel kis golyókat formálunk és sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük őket. A tetejüket megkenjük a tejjel elkevert tojássárgájával, majd mindegyikre 1-1 pekándiót ültetünk. A golyókat 150°C-ra előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt megsütjük, majd rácson hagyjuk teljesen kihűlni.

Próbáltam ám úgy is, hogy nem vettem ki egyből a sütőből, de gyakorlatilag azonnal összeesett, ahogy lekapcsoltam a sütőt, még ajtónyitás nélkül is. Az, hogy először egy kis citromlével megbolondítottam az eredeti receptet, lehet, hogy merész ötlet volt, de én már csak ilyen vagyok. Gondoltam is, hogy biztos emiatt nem lett olyan, vagy mert túl hamar kivettem... de nem, nem lett jobb a második körben sem. Amúgy a citromos-marcipános verzió még finomabb is volt. ;)

Szóval senkinek nem akarom elvenni a kedvét, csak tudja, mire számítson.

Citromos-diós habcsók

Ha már a habcsókkal időnként megküzdök, mert gyakran marad 1-2 tojásfehérjém, próbálom kikísérletezni Nagymamám régi desszertjét. Arra pontosan emlékszem, hogy ő nem sütötte, csak előmelegített sütőbe tette, de aztán le is kapcsolta, és így hagyta száradni egy teljes éjszakán át. Egyszer, úgy 18 éve ki is próbáltam az Ő receptje szerint, de nem sikerült úgy, nem száradt ki rendesen. Aztán sajnos a cetlit el is kavartam, mert persze mindig mindent csak egy kósza cetlire írok fel... :( ezért is kellett nekem ez a blog, itt legalább magamnak is összeszedem írásban a kedvenceimet.

Tehát a habcsók kísérlet:

Hozzávalók:

3 tojásfehérje

20 dkg porcukor

20 dkg dió (én ezúttal finomra darálva használtam)

1-2 tk. citromlé

Elkészítés:

A tojásfehérjét majdnem teljesen felverjük, majd 2-3 részletben hozzászitáljuk a porcukrot. Tovább verjük addig, míg egy olyan kemény habot kapunk, ami nem folyik ki a tálból akkor sem, ha fejre állítjuk.

Ekkor óvatosan belekeverjük a diót és a citromlevet.

Nyomózsákból kis köröket nyomunk sütőpapírral fedett lemezre, de akár teáskanállal is formázhatunk kis halmokat belőle.

Előmelegített sütőben kb. 120°C-on 1,5-2 órát sütjük/ szárítjuk. Utána akár egész éjjel is bent hagyhatjuk száradni a sütőben, kissé nyitott ajtó mellett.

Legközelebb durvára darált dióval fogom kipróbálni és egy kicsit több citromlével (amennyit elbír), majd kiskanállal formázott halmokban fogom szárítani... talán így már megközelíti a régi kedvencemet, amit családi karácsonyok idején, sanszos bizony, hogy nagyrészt én faltam fel. :)

Vaníliás-fűszeres keksz

Hozzávalók:

20 dkg liszt

5 dkg darált dió (lehet ám mandula is)

1 tk. fahéj

1 tk. vanília esszencia

1 narancs héja

7,5 dkg porcukor

10 dkg puha vaj

3 tojássárgája (pont a habcsók mellé passzoló finomság :)
csipetnyi só

Elkészítés:

A lisztet, a sót és a száraz fűszereket egy tálba szitáljuk és összekeverjük. Hozzáadjuk a darált diót vagy mandulát, a porcukrot és ezeket is gyorsan elvegyítjük. Ezután beleszórjuk a felkockázott puha vajat és elmorzsoljuk a száraz hozzávalókkal. Alacsony fokozaton robotgéppel is összedolgozhatjuk (gyúrófejek segítségével), míg homokszerű állagot kapunk. Ekkor hozzáadjuk a tojássárgákat, a vanília esszenciát, a narancshéjat és tovább keverjük, míg összeáll a tészta. Viszont figyeljünk, hogy ne dolgozzuk túl a tésztát! Fóliába csomagoljuk téglalap formában és a hűtőben pihentetjük legalább 1 órán át, de akár lehet egy éjszakára is ott hagyni.

Kinyújtás előtt a tenyerünkkel kicsit nyomkodjuk szét a tésztát, majd lisztezett felületen nyújtsuk ki kb. 5 mm vastagságúra. Szúrjuk ki a kívánt formákat, én a betűnyomdás kiszúrómat használtam 'Boldog Karácsonyt!' felirattal.

Sütőpapírra helyezzük a kekszeket, majd egy tálcára csúsztatva, betesszük a hűtőbe dermedni kb. 10 percre. Így jobban tartják majd a formájukat. A tálcáról aztán óvatosan átcsúsztatjuk a sütőpapírral együtt a tepsire, és a 170°C-ra előmelegített sütőben világos barnára sütjük a kekszeket, ami nagyjából 10-15 percet igényel.

Így, önmagukban is nagyon finom kis falatok akár a reggeli kávé, vagy egy tea mellé. Más kiszúróval vágva azonban akár krémmel vagy lekvárral is összetölthetjük őket kettesével, de ez a keksz alkalmas a marcipánnal való díszítésre is. Fontos tudni viszont, hogy ehhez az első kiszúrásokkal készült kekszek alkalmasak, mert minél többször gyúrjuk össze a tésztát, annál inkább összeugrik. Így nem lesznek egyformák a méretek. No de ettől még persze felhasználhatóak.

További tipp: bármilyen ízesítéssel elkészíthetjük, narancs helyett citromhéjjal, fahéj helyett kakaóval... bármilyen ötletet kipróbálhatunk. Persze azért ésszerű keretek között. :)

Aprósütemények a dobozból...

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Keresés

Galéria

Cimkék

Szösszenet magamról

Blogarchívum

Partnerek