2015. március 2., hétfő

Foci, foci, foci... ezúttal labda formában


Egy kedves barátnőmnek a kisfia ismét öregedett egy egész évet. Tavaly kettő focis tortát kapott, mert több körben ünnepelték a kerek 10. évfordulót. Idén, a 11. szülinapnak is meg kellett adni a módját, a foci téma maradt, de magasabbra tettük a lécet.
 

Tavaly elsőre egy nagyon egyszerű focipályát kapott Márk, amin osztozott az unokatestvérével. Ez csak egy kis bevezető volt, mert aztán a saját bulijára már bizony komolyabb fába vágtam a fejszémet, ugyanis egy komplett stadiont építettem fel tortából.
 
Ehhez képest idén valami újdonságot kellett kitalálni a témában, barátnőm ezt gond nélkül meg is oldotta, legyen focilabda! Szerencsére van már egy csoda formám (nem más, mint egy régi zománcozott félgömb alakú tésztaszűrő ;), de ahhoz még nem voltam elég bátor, hogy egy teljes gömböt bevállaljak. Így aztán az a változat győzedelmeskedett, amikor is a labdát egy rajongói sál veszi körbe. Magasságra olyan, mintha egy teljes labda rejlene benne, ám az alsó fele nem gömbölyített. Vajon, mi lesz majd jövőre? Egy teljes labda tetején egy stoplis cipővel?
 
Tekintettel arra, hogy tortás társaim számtalan hasonló tortát alkottak már, így könnyen megtaláltam, hogy pontosan milyen tudományos számításokat is kell elvégeznem, hogy tökéletes
arányban fedjék a labdát a fekete öt- és fehér hatszögek. Kicsit vissza kellett nyúlnom a gimis tanulmányaimhoz, azt hiszem akkor foglalkoztam utoljára geometriával. Aki nem készül ilyesmit készíteni, ugorjon a lenti receptre! ;)
Most ugyanis tovább adom a fontos részleteket, mert aki mégis arra vetemedik, hogy gyermekének, barátjának, ismerősének focilabdát készítsen, mindenképpen készüljön rá előre. Azaz először is azzal kell tisztában lennie, hogy mekkora a rendelkezésre álló forma átmérője (félgömb felső pereme). Az én szűrőm 22 cm-es, így a kerület 69 cm (2rπ). Ezt 15-tel osztjuk el (minden esetben, függetlenül a forma méretétől), így megkapjuk a sokszögek oldalainak hosszát. Ez nálam 4,6 cm lett. Ez után megszerkesztettem a sablonokat, hogy másnap könnyebb legyen kivágni a cukormasszából a darabokat. Amit ehhez tudni kell, hogy a háromszögek belső szögeinek összege 180°. Tudom, nagy talány! De tényleg, szinte büszkeséggel töltött el, hogy közel 20 év után egyáltalán még eszembe jut ilyesmi.  E hatalmas felfedezés után meg kell keresni az öt- és hatszögek középpontját. Mivel ezek gyakorlatilag egyenlő szárú háromszögekből állnak össze, így ennek megfelelően számoljuk a szögeket. Az ötszögnél tehát az adott 4,6 cm-s oldal két végénél 54°-os szögek vannak, míg a hatszögeknél 60°-os. Ahol ezeknek a szögeknek megfelelően megrajzolt vonalak metszik egymást, ott lesz a sokszög középpontja. Innentől egy körző segítségével megrajzoljuk a teljes körvonalat és szögmérő vagy vonalzó segítségével már könnyen megtaláljuk a többi csúcspontot.

Amit még szívből ajánlok, hogy aki saját maga színezi a cukormasszát, akkor a fekete és piros szín esetében tegye ezt meg mindig egy nappal korábban. Ugyanis ez az a két szín, amit nehéz elérni, elég sok kell a masszába, amitől az jóval puhábbá válik. Ám ha hagyjuk, hogy kipihenje a megrázkódtatást, akkor újra magához tér, jelentősen javul a textúrája, még ha így is kicsit puhább marad, de biztosan jobban tudunk vele dolgozni. Ráadásul a színe is "érik", azaz a pihenő idő alatt még sötétedik. Ezúttal a fekete színt a GlazurShopból vásárolt SugarFlair gélfestékkel értem el, míg a pirosat egyelőre Wiltonnal, mivel még nem fogyott ki a készlet. Szerintem jók lettek, a pirosból majd idővel azért szintén áttérek a Sugarflairre, mert a fekete jól bizonyított, ráadásul Unidec cukormasszával.

No, ami a torta belsejét illeti, az erősebb tartás érdekében egy masszívabb piskótához fordultam. Anno ezt Krickytől tanultam, íme a recept.

Olajos piskóta

Hozzávalók:
min. 20 szeletes formatortához
 
8 tojás
33 dkg porcukor
27 dkg finomliszt
6 dkg rétesliszt
4 ek. kakaópor
1,3 dl tej
1,3 dl olaj
1 csomag sütőpor
 
A tojásokat szétválasztjuk, a sárgáját a cukor 2/3-val alaposan kikeverjük (habosra), közben a fehérjét a maradék cukorral szintén habbá verjük (nem kell, hogy túl kemény legyen, de ne is folyjon ki a keverőtálból). A sárgás habhoz hozzáadjuk a tejet és az olajat részletekben, jól elkeverjük. A kakaót, a liszteket és a sütőport összekeverjük egy másik tálban. Én maradtam az eredeti piskóta készítés sorrendjénél, azaz először óvatos mozdulatokkal elkeverem a fehérjehabot a sárgás masszában, hogy ne törjön nagyon össze, majd beleszitálom a liszt-kakaó-sütőpor keveréket és szintén nagy körkörös mozdulatokkal, óvatosan elvegyítem. A sütőt közben előmelegítjük 180°-ra. Az alufóliával és sütőpapírral ügyes-bajosan kibélelt szűrőbe töltjük a massza nagy részét úgy, hogy a peremig maradjon hely, hogy növekedhessen a piskóta (én 3-4 cm-t hagytam), a maradék masszát pedig egy azonos átmérőjű karikába töltjük. Betesszük a sütőbe a tésztákat, 10 percig 180°-on sütjük, majd visszavesszük a hőt 165°-ra. A karikát kb. 10 perc után tűpróbával ellenőrizzük, ha átsült, kivesszük. A szűrős piskótának utána még 30-40 perc is kellhet, ezt is tűpróbával ellenőrizzük.
 
Ehhez a tortához 1,5 adag trüffelkrémet használtam fel, azaz 600 g csokit olvasztottam 7,5 dl tejszínbe. Ganache formájában kivettem belőle 3-4 púpos spatulányi adagot, a többit kihabosítottam.
 
Összeállításkor a piskótaszinteket először mennyei házi málna lekvárral kentem meg (Anyósom konyhájából származik és szerencsére mindig kapunk utánpótlást :), erre jött aztán a finom trüffelkrém, végül az egészet körbekentem a maradék ganache-val.
 
A burkolást szokás szerint 2 réteggel oldottam meg, de a második réteg ezúttal már a kiszabott sokszögekből állt össze, illetve az alsó részen a sálból. És persze nem hiányozhatott az Ünnepelt kedvenc csapatának logója sem. A sálon a felirat pedig " Csak a boldog szülinapot Márk!" volt, a rajongói sálakon látott " Csak a Kispest!" feliratok után szabadon. ;)
 
 

 
 

0 megjegyzés:

Keresés

2013 © Minden jog fenntartva . Üzemeltető: Blogger.

Galéria

Cimkék

Szösszenet magamról


Minden ott kezdődött, hogy csokoholistának születtem...

... aztán belecsöppentem a hihetetlen és lenyűgöző tortakreációk világába, és itt ragadtam. Immáron cukrászként keresem a lehetőséget az álmaim megvalósításához. Ennek első lépése, hogy egyfelől saját alkotásaimat, legkedveltebb receptjeimet, tapasztalataimat, másfelől inspirálóim csodás műveit megosszam Veletek. Remélem, hogy aki erre jár, talál kedvére valót.


Kellemes barangolást kívánok!

Andi

Partnerek

Magyar gasztroblogok gyűjtőhelye Legjobb receptes blogok