Bombolone: Az első hetek az új munkahelyemen

Túl vagyok az első két héten az új munkahelyemen. :)

Eddig tetszik, különösen, hogy nincs főnököm! Néha, esténként beugrik másodállásban egy "mosogatófiú", olyankor jó, hogy van társaságom. Ám a legjobb, hogy egy hosszú nap után, mint a villám, olyan gyorsan haza érek. ;)

Szerencsére szuper megrendeléseket kaptam már az első két hétre, úgyhogy igazán nagy munkában próbálhattam ki az új körülményeket. Persze ugyanez nehézség is volt, mert noha én magam rendeztem be a konyhát, azért keresgéltem, hogy mit hova tettem. Mivel most már nagyobb tételben is tudok vásárolni, kipróbáltam 1-2 új alapanyagot, a sütőről nem is beszélve! Ezeknek a működését mind-mind szokni kell. Volt, hogy kicsit úrrá lett rajtam az izgalom, hogy ez most így össze fog-e állni, jó lesz-e, de végül minden jól alakult. Nem omlottak össze a torták és a visszajelzések szerint finomak is voltak, aminek nagyon-nagyon örülök, mert borzalmasan tudok izgulni azon, hogy mindennel elégedettek legyenek a Vevőim. Mentségemre legyen mondva, hogy ahogy hallom, más tortások is hasonlóan vannak ezzel. Na, hát tényleg szívvel-lélekkel sütünk, alkotunk. :)

A műhely vintage berendezése szuper hátteret biztosít a fotózásokhoz, de mivel jellemzően sötétben jut már csak idő a torták megörökítésére, így teljesen mások a fényviszonyok az eddigiekhez képest, úgyhogy ezt is gyakorolnom kell még.

Azért persze mutatok pár képet, ezúttal a tartalmas első hétről:

A StarWars torta, érte jöttek először személyesen a kis műhelyembe. Egy szuper feleség vitte a párjának, akit nyilvánvalóan nagyon jó apának tart, mivel a StarWars felirat helyett, de hasonló betűtípussal a BestDad feliratot kérte a tortára. Belül trüffeltorta volt marcipán lapokkal és kandírozott narancsdarabkákkal megbolondítva.

A második torta egy utolsó utáni pillanatban beesett megrendelés volt. Egy CAF villamos volt a kérés, 50 szeletes méretben és csoki ízben. Ez úgy nézett ki, hogy letettem a telefont, és elrohantam még néhány alapanyagért, majd őrült tempóban neki álltam a sütésnek. Nem volt nagyon időm gondolkodni sem, hogy milyen legyen. Később persze a villamosnak utána néztem, és mivel ez a villamos eredeti méretében igen hosszú, és ahhoz képest nagyon keskeny, így 50 szeletre kihozni az én műhelyemben esélytelen volt. Így aztán készült egy alap, amiből a háttérben hegyet kellett építenem, hogy a hűtőbe is beférjen és a szeletszám is meglegyen. Vannak korlátok, naa. A villamost viszont nagyon figyelmesen igyekeztem felismerhetően megalkotni, de sajnos a körítésre már nem maradt idő. Persze éjjel még járt az agyam rajta, így aztán az elvitel reggelén, hajnalban még hozzányúltam kicsit, árnyaltam a hegyet a villamos mögött, de azt fotón már nem örökítettem meg. Őszintén megmondom, hogy nem erre a tortára vagyok a legbüszkébb... hacsak azért nem mert voltam olyan bátor, hogy ilyen határidővel egyáltalán bevállaltam. :-/ Így csak ímmel-ámmal mutatom meg.

No, de helyre állt a lelkem, amikor visszatérhettem a én formáimhoz. Pár éve készítettem egy Szurikáta tortát Édesanyámnak, aminek akkora sikere lett, hogy egyből mind a két hétre rendeltek egyet-egyet. Ők sem adták könnyen magukat, mert ugye a formatortákat masszív krémekkel érdemes csinálni, én bevállaltam eperrel és málnával. Persze mindkettőben csoki volt a másik íz. úgyhogy azzal kordában tartottam a puha gyümölcskrémeket. Ám a szurikáták betöltés után ennek köszönhetően szépen lapultak és lapultak, mígnem kis digi-dagi formát öltöttek (mondjuk Anyuéval ugyanez történt), de így is szeretjük őket. No, meg jó szögből fotózva nem is látszik annyira. ;)

A hét utolsó, nekem a legcukibb tortája pedig egy Micimackós erdei jelenet volt, belül gesztenye-csoki ízben. Ezeket a figurákat imádtam készíteni, bár tartottam is tőlük, mert hát ugye itt mindenképpen az eredetire kell, hogy hasonlítsanak. Malacka készült el a leghamarabb, úgyhogy ő végig is nézte az első hét kalandjait a műhelyben, de aztán csatlakozott Micimackó is, hogy végül útra keljenek, és egészen Győrig meg sem álltak.

Egyébként ez is mérföldkő volt az első héten, hogy merre mentek a tortáim. Még véletlenül sem a közelbe, Zugló, Gödöllő és Győr voltak az úti célok! Ez nagyon megtisztelő! Köszönöm a megrendeléseket! :)

Az első hetek az új munkahelyemen

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Keresés

Galéria

Cimkék

Szösszenet magamról

Blogarchívum

Partnerek